Down-manók

Tudjátok, hogy a természet mitől oly csodás? Mitől színes, élő, csupa-csupa gyémántragyogás? Ki segít az összes lénynek úszni, szállni, lépni, repdesni? Ki szorgoskodik szüntelen? Van kedved kilesni? Mindez a tündérek műve, az ő apró kezük munkája.

1998. évi XXVI. Törvényben rögzítették a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

„1.§ E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.”[1]
[1] 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról



Ki minősül fogyatékos személynek?

Fogyatékos személynek az minősül, akinek érzékszervi (különösen látás-, hallásszervi), mozgásszervi, értelmi képességei jelentős mértékben csökkentek vagy híján van annak, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.


Az akadálymentes környezethez való jog

A fogyatékos személynek joga van az akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre, amely különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre vonatkozik .


Azt a környezetet nevezzük akadálymentesnek, ahol a különböző fogyatékossággal élő emberek könnyen, biztonságosan, önállóan, szabadon mozoghatnak. Ennek érdekében a középületek akadálymentesítését fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-jéig el kellett végezni. Az újonnan építetteket pedig természetesen a mozgássérültek speciális igényeinek megfelelően kell kialakítani.


Felmérések mutatják hogy, a középületeknek alig 1/3-a akadálymentesített, ezen belül az önkormányzatiak 13,3, a minisztériumi fenntartású épületek 60 %-a ilyen. A középületek akadálymentesítésének határideje eredetileg 2004 vége volt. Tavaly végül az Országgyűlés módosította a jogszabályt és a költségvetési szerveknél 2010, az önkormányzatoknál 2013 végéig tolta ki a határidőt.


Kommunikációhoz való jog

A fogyatékos személynek, és vele együtt családtagjainak, segítőinek biztosítani kell, hogy hozzáférjenek a közérdekű tájékoztatásokhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.

Az információ akkor minősül hozzáférhetőnek, ha azt a fogyatékkal élő érzékelheti, illetve biztosított a megfelelő értelmezés lehetősége is. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit .


A kommunikáció terén létező jogok érvényesülését például a fénycsengő, a liftben lévő fényjelzés, a feliratozott filmek, az egyes televízió műsorokban szereplő jeltolmács segíti.


Biztonságos közlekedéshez való jog

A közlekedési rendszereket, tömegközlekedési eszközöket, utasforgalmi létesítményeket - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-ig alkalmassá kell tenni arra, hogy azokat a fogyatékosok is biztonsággal használják.


A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytől a célállomásig - szállítást végző hálózat működtetésével is biztosítani lehet, amelyeket fokozatosan, de legkésőbb szintén 2010. január 1-ig ki kell építeni . A biztonságos közlekedéshez való jog érvényesülése érdekében létesítenek például hangjelzést kibocsátó berendezéseket a gyalogátkelőhelyeken, és a forgalmasabb útszakaszon az útpadkákat úgy alakítják át, hogy azon a kerekesszék használói is könnyedén közlekedhessenek.

Közhasználatú parkolóban a fogyatékos személyek számára megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.


A fogyatékossággal élők számára július elsejétől kiadott új típusú parkolási igazolványok megfelelnek az EU fogyatékos személyek parkoló kártyájáról szóló ajánlásának. Így más országokban, az EU területén is, egyenértékűnek fogadják el a hazánkban kiállított parkolási igazolványt, a jogosultak tábora az értelmi fogyatékosokkal bővült.


Támogató szolgálat, segédeszköz

A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt, szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá a fogyatékosok fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának pótlását szolgáló segédeszközt.

A támogató szolgálat a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó - személyes közreműködés által megvalósuló - szolgáltatás.


Az esélyegyenlősítés célterületei

A fogyatékos személy jogai leginkább az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a kultúra és a sport területén sérülnek, ezért az esélyegyenlősítés célterületei ezekre az életviszonyokra koncentrálódnak.

Bizotsítani kell: Az egészségügyi ellátása során az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást, a speciális szaktudást valamint, gondoskodni kell az ehhez szükséges képzés és továbbképzés feltételeiről.


Cél: a fogyatékos rehabilitációja, a társadalomba való beilleszkedésének segítése, továbbá, ne erősítse a betegségtudatát.


Oktatás, képzés

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak jogai: különleges gondozás keretében állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyen részt attól kezdve, hogy igényjogosultságát megállapították.

A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthoni gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében .


A sajátos nevelési igényű gyermek az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban -, külön óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben vesz részt (itt a gyermek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül).


A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai, iskolai nevelését, oktatását ellátó óvodát és iskolát a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a szülő választja ki. A szülő gyakorolhatja a szabad iskolaválasztás jogát, amely azonban annyiban korlátozott, hogy csak a gyermeknek megfelelő képzést biztosító - esetleg speciális felszereléssel, eszközökkel ellátott - oktatási intézménybe írathatja a gyermekét.


Foglalkoztatás

munkához való jog: valamennyi magyar állampolgár alkotmányos joga,- a fogyatékkal élők esetében kiegészítés történt:- lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosultak.

Ha nem valósítható meg: speciális munkahelyeket kell működtetni, amelyek feltételeit fokozatosan meg kell teremteni.Határidő 2005. január 1 volt.

A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.
Gondoskodni kell a munkáltatónak: - a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet,a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakításáról.

Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből szintén támogatás igényelhető


A megfelelő lakóhely

A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához .

A fogyatékkal élők számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, legkésőbb 2010. január 1-ig önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékosok ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonná kell átalakítani.

rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára:
- humanizált,
- modernizált intézményi ellátást kell biztosítani.


Kultúra és sport

lehetővé kell tenni: -művelődési,
-kulturális,
-sport,
-más közösségi célú létesítmények látogatását.

biztosítani kell: a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát.


A fogyatékos szabadidő- és tömegsportját a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Közalapítvány, verseny- és élsportját a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatja.


A rehabilitáció

joga van: a rehabilitációra, melyet rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítanak.
rehabilitáció: - egészségügyi
- mentálhigiénés,
- oktatási,
- képzési,
- átképzési,
- foglalkoztatási,
- szociális rendszerekben megvalósuló folyamat.
cél: a fogyatékos személy képességének fejlesztése, tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése .
A kormány a rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátására hozta létre a Fogyatékosok Esélye Közalapítványt (székhely: 1066 Budapest, Mozsár u. 14.)

Országos Fogyatékosügyi Tanács

A kormány fogyatékkal élők ügyével kapcsolatos feladatainak ellátását az Országos Fogyatékosügyi Tanács segíti, amely a fogyatékosokkal összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és koordináló, valamint a döntések végrehajtásának folyamatában elemző és értékelő tevékenységet végez.
Az "esélyegyenlőségi törvény" 24. és 25. §a- rendelkezik az Országos Fogyatékosügyi Tanács létrehozásáról, s határozza meg jogosítványait, feladatait és felépítését.
A Tanács 1999. január 19-én alakult meg és kezdte meg a munkáját a törvényben előírt jogosítványainak és feladatainak megfelelően.


A Tanács a fogyatékos személyekkel összefüggő döntések meghozatalában :
-Kezdeményező
-Javaslattevő
-Véleményező
-Koordináló
döntések végrehajtásának folyamatában: -elemző ill. értelmező tevékenységet végez.
A Tanács véleményezi a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok tervezeteit;
1. javaslatot tesz a fogyatékos személyeket érintő döntésekre, programokra, jogi szabályozásra;
2. részt vesz a fogyatékos személyek ügyeit érintő tevékenységek koordinálásában;
3. rendszeresen tájékoztatja a Kormányt a fogyatékos személyek élethelyzetének alakulásáról.

Hova fordulhat a fogyatékos jogainak védelmében?

Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér - gondolva különösen a hátrányos megkülönböztetés esetére -, megilletik mindazok a jogok, amelyeket a személyhez fűződő jogok sérelme esetén a polgári törvénykönyv biztosít .

A fogyatékos személyek jogszabályban biztosított jogait megsértővel szemben az Országos Fogyatékosügyi Tanács, ill. a fogyatékosok országos érdek-képviseleti szervezetei pert indíthatnak a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítése érdekében.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 12
Heti: 14
Havi: 51
Össz.: 7 231

Látogatottság növelés
Oldal: Jog-bővebben
Down-manók - © 2008 - 2024 - downmano.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »